Oktatási Hivatal Bázisintézménye

VÁLLALT BÁZISINTÉZMÉNYI FELADATOK BEMUTATÁSA – JÓ GYAKORLATOK

Lépésről Lépésre Program: egy nemzetközi innováció adaptált változata
A program alapvetőnek tartja a természetes tanulási folyamatokat, a spontán érdeklődést, egyéni tapasztalatokat, kutató- kísérletező munkát. Egymással kölcsönhatásban fejleszti az egyént és a közösséget, amelynek érdekében szükséges együttműködési készségek kialakításához szükséges tanulásszervezési módokat preferálja.
Ennek érdekében a program fontosnak tartja

  • a tanulási környezet esztétikailag és intellektuálisan serkentő hatását;
  • a gyermek részvételét a számára megfelelő tanulási módszer kiválasztásában;
  • az önképzést, annak egyéni és csoportos formáit;
  • a teljesítmény értékelésének differenciált és személyes módszereit;
  • az iskola nyitottságát.

Korszerű tanulásszervezési módok, a kooperatív és differenciált tanulásszervezés
A cselekvéses-tevékenységközpontú tanulás középpontba helyezése azért lényeges, mert a befogadói helyzet helyett aktív résztvevői szerepet kínál a diákok számára. Ebből egyfelől következik, hogy jóval nagyobb jelentősége van az egyéni tapasztalásnak, másfelől érzékelhetővé válik a tanuló saját felelőssége is a tanulás-tanítás folyamatában. Fontos a cselekvéses tanulás azért is, mert a diákok aktivitása jóval nagyobb teret kínál a csoporthatásoknak a szociális tanulás számára.
A kooperatív tanulás megtanítja a gyerekeknek, hogyan kell egymást segíteniük, elfogadni egymást, toleránsan viselkedni, háttérbe szorul a versengés, nem engedi mások kiszorítását a munkából.
A módszer fejleszti a gyermekek figyelmét, empátiáját, felelősségvállalását, önzetlen segítőkészségét, kommunikációját, szervezőkészségét, toleranciáját, tehát elengedhetetlen a későbbi munkára való felkészítéshez.
A differenciálás sokféle szervezeti formáját használjuk: a differenciált rétegmunkát, a homogén csoportban végzett fejlesztést, az érdeklődés szerinti differenciálást. Természetesen ezek használatát mindig a tanulók szükségletei, a tananyagtartalom és a fejlesztendő célok határozzák meg.
A cselekvéses tanulás lehetőséget kínál ahhoz, hogy a különböző tanulási stílusok egyaránt érvényesülhessenek, nemcsak a vizuális, auditív, hanem a mozgásos vagy a reflektív stílus is, melyet a többszörös intelligenciákra épített tanulásszervezés jól szolgál.

Projektoktatás
A projekt szinte valamennyi formáját használjuk: tantárgyközi projektek egy-egy, a pedagógus által kiválasztott témára, egy tantárgyon belüli projekt adott tantárgyi témakör feldolgozására, a gyerekek érdeklődése alapján közösen választott témák, bekapcsolva a tantárgyi ismereteket, készségeket is. A projektek lehetőséget nyújtanak a szülők, és az iskolán kívüli tanulási lehetőségek tanulási folyamatba való bekapcsolására is. A projektzárók rendszerint más osztályok, pedagógus kollégák, és a szülők, néha az óvodák nagycsoportjai és pedagógusaik előtt zajló „nagyobb szabású” rendezvények, melyek megszervezése mini projekt a projektben tanulók számára.

Intézményünk a Partners Hungary Alapítvánnyal közös szervezésben 30 órás akkreditált képzést tud nyújtani. A képzés témái:

  • Lépésről lépésre program alapjai
  • Kooperatív tanulási technikák
  • Differenciálás a gyakorlatban

MÓDSZERTANI MODELL BEMUTATÁSA

Lépésről lépésre program
A Lépésről lépésre program 1998-ban került Magyarországra. Step by Step néven Open Society Institute irányításával amerikai fejlődés- és neveléslélektannal foglalkozó pszichológusok, neveléstudományi szakemberek és pedagógusok dolgozták ki. Létrejöttének célja a kulturális sokféleség értékelésének, az egyenlő esélyek megteremtésének, az aktív, önirányításra, önálló döntésekre, egyéni és közösségi felelősség-vállalásra képes, a demokrácia, a nyitott társadalom alapját képező magatartásformák, személyes autonómia kialakításának segítése.
A modell felépítésének alapjául a XX. század eleji reformpedagógiák és a legújabb kutatások eredményei szolgáltak. A program nyitott-adaptív oktatási modell. Az oktatást változó, rugalmas és dinamikus módon a tanulók egyéni különbségeihez igazítja annak érdekében, hogy minden tanuló számára optimális feltételeket teremtsen. A gyermek szükségleteire, tulajdonságaira, korábbi ismereteire, tapasztalataira épít, és a saját fejlődés, tanulási folyamatban való aktivitás, felelősség kialakítására helyezi a hangsúlyt. Ennek megfelelően alakítja a tanulási tartalmat, a feldolgozás módszereit, ütemét, szervezeti kereteit. Egymással kölcsönhatásban fejleszti az egyént és a közösséget, amelynek érdekében szükséges kompetenciák és együttműködési készségek kialakításához szükséges tanulásszervezési módokat preferálja, megfelelő tanulási körülményeket biztosít.
A Lépésről lépésre program célkitűzése, hogy minden gyermek minőségi nevelésben, oktatásban részesülhessen, amelynek szerves része a család és a közösségek is, biztosítva a társadalmi befogadást és a sokszínűség iránti tiszteletet.
A fenntartható fejlődést, a magas szakmai színvonalat van hivatva segíteni, az un. Minőségi pedagógia az ISSA felfogásában címet viselő szakmai minőségfejlesztési rendszer, melyet az egyes pedagógus saját, és külső értékelő a pedagógusok munkájának fejlesztő értékelésére használhat. Ez az eszközrendszer a XXI. század kompetens pedagógusai: a minőségi pedagógia alapelvei”-nek minőségi mutatóihoz társítható különböző szinteket írja le. Az Ll minőségbiztosítási rendszere elsősorban a pedagógusok gyakorlatában való használhatóságot az önreflexiót, önfejlesztést célozza és támogatja, kevéssé a minősítést. Validált standardjai a LL nemzetközi szakmai minősítést is szolgálják.

A program alapelvei
Egyéni fejlődés biztosítása, egyéni szükségleteknek megfelelő optimális követelmények és elérésük érdekében megfelelő pedagógiai fejlesztés:

  • alkalmazkodás a gyermek személyiségéhez, szükségleteihez és egyéni fejlődéséhez;
  • az értelmi, érzelmi és szociális képességek egyenértékű fejlesztése;
  • aktív, felfedezésre építő cselekvéses, tevékenységközpontú tanulás, s az ennek megfelelő tanulási módszerek használata;
  • az aktív tanulás eszköz-, és feltételrendszerét biztosító tevékenységközpontok kialakítása;
  • a szülőkkel való partneri együttműködés;
  • a pedagógusok folyamatos továbbképzése és támogatása;
  • az információkra való nyitottság, az egész életen át tartó tanulás megalapozása;
  • tanulás-, tanulóbarát környezet, harmónia a tárgyi feltételek és a humán szükségletek között, amelyek a kölcsönös megbecsülést, demokratikus szemléletet is hangsúlyozzák.

A program alapelveinek céljainak megvalósítását segítő elemek
A program a tevékenységekhez, a gyerekek szükségleteihez, pillanatnyi állapotához rugalmasan alkalmazkodó időkeretekkel dolgozik. A napi és a heti időbeosztás a gyerekekkel megbeszélve kezdetben piktogramokkal, majd szöveggel, olvasógyakorlatként is funkcionálva kerül fel egy táblára. A reggeli nyitó és a délutáni záró beszélgetések, az élménymegosztás, kommunikációs és szociális készségek fejlesztése mellett a közösségi élet szabályainak közös kialakítására is alkalmasak.

Segítő tanulókörnyezet
A gyermekek életkori sajátosságaihoz, szükségleteihez igazodó bútort, berendezést, eszközöket un. tevékenységközpontokban helyezi el a program. Az osztálytermekben író, olvasó, matematika, művészeti és természetismereti „sarkokat”rendezünk be. Itt szabadon, a gyerekek számára mindig elérhetően található meg minden anyag, eszköz, amelyre az egyes központokhoz kapcsolódó tevékenységekhez a gyerekeknek szükségük lehet. A megszokott eszközökön kívül különböző „kincsgyűjtemények”, játékok, saját készítésűek is, növények, terrárium, akvárium gazdagítják az élményszerzés és a sokrétű tevékenységek lehetőségét.
A tevékenységközpontokat kiegészíti a tanterem első részében elhelyezett szőnyeg, párnák, mely a beszélgetőkörök és a különböző tevékenységek indításának, valamint értékelésének helyszíne is.

Tevékenységközpontú tanulásszervezés
A tevékenység-központú pedagógiák alapvető törekvése a gyerekek autonómiájának fejlesztése, erősítése; a tanulás, a tevékenység önállóságának kialakítása, az önirányított nevelés feltételeinek és működésének biztosítása. A tanulók többnyire cselekvéseken, tevékenységeken, változatos munkaformákon keresztül és a másokkal való együttműködésben jutnak új ismeretek birtokába, sajátítják el a különböző készségeket és képességeket, melyek egyaránt szolgálják a személyiség fejlődését és szocializálódását is.
A csoporthelyzetek kiváló terepet adnak a gyerekek együtt és egymástól tanulásának, amely során alkalom nyílik a másik minél jobb megismerésére, elfogadására; a tanulás motiválásának erősítésére; a tanulási technikák, módszerek fejlesztésére. Ezért a kooperatív tanulás rendszeres használata fontos tanulásszervezési elem.
A kooperatív tanulás sokkal hasznosabb a csoportosan végzett munkánál, ugyanis itt a tanulók együttműködésén van a hangsúly, mely által könnyebb a dolgok elsajátítása. A munkában egyenlő eséllyel vehetnek részt a hátrányos helyzetű tanulók, valamint a lassabban haladók is.. A tapasztaltak szerint a diákok örömmel dolgoznak együtt, aktívabban tanulnak, mint más helyzetekben. A helyes alkalmazás feltétele a nyitott, elfogadó pedagógiai attitűd, amely az alkalmazás során egyre jobban jellemzőjévé válik a pedagógusnak. A kooperatív tanulási módszerek nem csupán a tanórán alkalmazhatóak, hanem az iskolán kívüli tevékenységekbe is tökéletesen beépíthetőek.
Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a tanulók különböző munkaritmussal, koncentrálási készséggel, tanulási stílussal stb. rendelkeznek. A cselekvéses tanulás során alkalom nyílik arra, hogy ezeket a különbségeket kellőképpen figyelembe vegyük és érvényesítsük a tanítás-tanulás folyamatában. Megfelelő tanulásszervezési eljárások, differenciált cél-, idő- és feladatkezelés szükséges ahhoz, hogy a diákok hatékonyan, a saját készségeiknek és képességeiknek, illetve tempójuknak megfelelően haladhassanak. Ezt szolgálja a differenciált tanulásszervezés.
Ugyanakkor a cselekvéses tanuláshoz kapcsolódó eljárások, módszerek lehetővé teszik a tananyag kognitív megközelítését is, módot adnak a hagyományos iskolai működésre is.
A folyamat működéséhez elengedhetetlen a tanári szerep megváltoztatása. A pedagógus háttérből irányít, inkább moderátori, tanácsadói szerepe van, a tanulói tevékenység és a társas interakciók kerülnek főszerepbe.

Projekt
Fontos a komplex projektszerű, vagy projektmunka, interdiszciplináris és gyakorlati ismeretek szerzése a világról, magáról és társairól.
Ezért a tanulás gyakran projektekben történik, amely a különböző műveltségterületeket változatos tevékenységekkel, munkaformákkal gazdagítva összefüggésekben ismerteti meg. Komplex gondolkodásra, rendszerező, szisztematikus, és kreatív munkára egyaránt lehetőséget adva. A munka többségében párokban, csoportokban, a kooperatív tanulás módszereit alkalmazva történik, mellette kötelező, kötelezően választható és szabadon választható feladatokon keresztül biztosítva az önálló munka az egyéni fejlesztés lehetőségét is.

Értékelés
Az értékelésünk pozitív megerősítésen alapszik. a programban résztvevő pedagógusok ellentétben az általános gyakorlattal igyekeznek, hogy ne kötődjön hozzá külső, tárgyiasult megerősítés. Speciális formában, a tanulói portfolióban jelenik meg. Ez tartalmazza az un. bemutató dossziét, amely a tanuló és a pedagógus által közösen kiválogatott legértékesebb munkákat tartalmazza. Az értékelő dossziét, amely valamennyi minősítő értékeléssel ellátott munkát, tesztet, dolgozatot, kézműves, vagy egyéb produktumot tartalmazza. Az értékelő és bemutató dossziét rendszeresen hazaküldjük a szülőknek, akik reflektálnak is gyermekeik munkáira.

Szülő, mint nevelőpartner
A program egyik legmarkánsabb eleme a szülőkkel való kapcsolattartás: ez a programelem jelenti a legnagyobb kihívást, és e tekintetben mutatható ki a legnagyobb eltérés a hagyományos és Lépésről lépésre oktatási forma között. A program hisz a pedagógusok-szülők közös felelősségében. Ez a kapcsolat a gyerekek felé azt az üzenetet közvetíti, hogy fontos a felnőtteknek, törődnek vele, közösen segítik őt a fejlődésben.
A program természetesnek tartja, hogy a gyermekek szülei rendszeresen bejárjanak az iskolába, az osztályba és ahol lehetséges részt vegyenek a közös munkában.
A szülőkkel való kapcsolattartás túlmutat a formális viszonyon. Kiemelt szerepe van a szülő-pedagógus együttműködésben akár a napi beszélgetéseknek, külön faliújság, rendszeres szülői megbeszélések, esetmegbeszélés, gyermeknevelési tanácsadás, stb. szerepelnek a pedagógusok gyakorlatában. Rendezvények szervezésében is számítanak a szülők részvételére, sőt kölcsönösen támogatják egymást azáltal, hogy olyan programokat, tevékenységeket ajánlanak, melyek a szülők aktív közreműködését igényli, ezzel motiválva őket a tanulásban való aktív részvételre. Az így létrejött együttműködés során mind a pedagógus, mind a szülő értékes információhoz juthat az egymást segítő kapcsolat felépítéséhez.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.